2017. augusztus 16., szerda

Kés


                                                   Kés

                                              Nagymamámé volt e-kés.
                                              Ő itt van velem.
                                              Ha szelek egy kis kenyeret,
                                              rá emlékezem.
                                              Egy időben divatja múlt,
                                              akkor se untam el.
                                              Rozsdamentes kis kések közt
                                              kedvencem nekem.
                                              Talán több száz évesnél is,
                                              de mit számít a kor!
                                              Ezt a nagyi érintette
                                              csak is róla szól.

                                              Másképp:

                                              Sok rozsdamentes
                                              puccos kés közt
                                              egy százéves lapul.
                                              Szerény, ezüst - nyelű jószág,
                                              önélezős, ahogy mondják.
                                              Ha megérintem,
                                              életre kel a nagymamám.
                                              Mert ő hagyta rám.
                                              Minden szelet kenyér, dalol.
                                              Minden dal róla szól.

                                              2017.08.15.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.