2017. április 7., péntek
Tükröm, tükröm
Tükröm, tükröm
A reggeli szertartás
hosszúra nyúlik.
Már nem kapkodom
fel a ruhám.
Megfontolom mit
veszek magamra
ezután.
A kényelem és az
egyszerűség fontos.
Színben világos, hogy
kedvem is legyen.
Kávé mellé a kellemes
híreket szeretem.
Elolvasom a tegnapi
versem, átbogarászom,
hátha találok benne
hibát.
Húzok belőle pár sort
és memorizálom.
Kis torna az agyamnak
se árt.
Aztán az órára nézek,
Úristen! Tizenegy!
Hogy elmegy a nap
mióta öregszem!
Veszem a kabátomat,
irány a bolt.
Egy új vers már
dörömböl valahol.
2017.04.07.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.